tablarajz.jpg
logo.jpg
Home20 kérdés és válasz a Waldorf-iskoláról

1. Milyen gyerekeket vesznek fel a Waldorf-iskolába?

A Waldorf-iskolák alapvetően minden gyermek előtt nyitva állnak, függetlenül vallástól, bőrszíntől, nemtől és a szülők jövedelmétől. Részletes szülői tájékoztató-fogadóórák után kerül sor az iskolában egy felvételi elbeszélgetésre. Mód van arra is, hogy gyerekeket más intézményekből felsőbb osztályokba felvegyenek.
 

2. Ki volt Rudolf Steiner és mi köze van a Waldorf-pedagógiához ?

Az első Waldorf-iskolát Rudolf Steiner alapította 1919-ben, Stuttgartban. Az ötlet Emil Molttól, a Waldorf-Astoria cigarettagyár haladó gondolkodású és szociálisan érzékeny tulajdonosától származott, aki munkásai gyermekeinek akart iskolát létrehozni. A Waldorf-pedagógia tartalma és módszere Rudolf Steiner a gyermekek és fiatalok fejlődésében fellelhető törvényszerűségek felismerésein nyugszik. A pedagógia mellett Rudolf Steiner kutatásai kiterjedtek a biológiailag dinamikus mezőgazdaság, az orvostudomány és a művészetek területére is.
 

3. Muzikálisan tehetségesnek kell lennie egy gyermeknek ahhoz, hogy Waldorf-iskolában tanulhasson ?

Nem, a Waldorf-iskola egy olyan iskola, amely minden irányú tehetségnek teret enged. Ha a Waldorf-diákok festenek, rajzolnak, plasztikáznak vagy szobrászkodnak, akkor nem az eredmény a fontos, hanem sokkal inkább maga a folyamat. A folyamatban a gyerekek és fiatalok tisztán a művészi alkotás képességének sokszínűségét gyakorolják. A Waldorf-tanárok azon dolgoznak, hogy diákjaikban az értelmet, a kreativitást és a személyiséget egyensúlyba hozzák.
 

4. Nem az az igazság, hogy elsősorban tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek mennek Waldorf-iskolába ?

Nem. Határozottan nem. Azon gyermekek számára, akik részben gyenge teljesítménnyel vagy viselkedési zavarokkal küzdenek, léteznek – az állami iskolarendszerhez hasonlóan – speciális Waldorf-iskolák: a gyógypedagógiai fejlesztő iskolák. A Waldorf-iskolákban, amelyek nem kifejezetten ilyen speciális iskolák, a gyerekek csakúgy, mint az állami rendszerben, tanulnak minden tantárgyat, csak itt nagyobb hangsúlyt kap az intellektuális készségek mellett a szociális és kézműves-művészi képességek elsajátítása.
 

5. Igaz az, hogy a Waldorf-iskolák mindig magas osztálylétszámmal működnek?

Ez iskoláról iskolára változik. De igaz, egy osztály akár 30 főből is állhat. Sok tantárgy esetén ugyanakkor az osztályokat két csoportra osztják. Azok a gyerekek, amelyeknek egy-egy tárgy könnyebben megy, segítenek azoknak, akiknek nehézségeik vannak. Azoknak a diákoknak, akik különösen jó felfogásúak, a tanárok nehezebb feladatokat adnak. Egy nagy osztályban a gyerekek különböző személyiségének, természetének és tulajdonságainak sokfélesége a 12 iskolai év alatt egy olyan szociális közösséget hoz létre, amelyben a fiatal tizenévesek egymástól tanulnak.
 

6. Igaz az, hogy a Waldorf-iskolákban nincsen osztályozás és buktatás?

Még ha a Waldorf-iskolák alsó- és középső tagozataiban nincsenek is érdemjegyek, a tanárok ettől függetlenül természetesen kijavítják a diákok dolgozatait. De nem elégszenek meg egy sovány érdemjeggyel, hanem egyedi értékelést készítenek. A bizonyítványokban a tanárok részletesen kitérnek a diákjaik személyiségi fejlődésére és a tanulmányi előmenetelre. A Waldorf-pedagógia a gyerekek és a kamaszok fejlődési szakaszaihoz igazodik. Éppen ezért nem a tudásszint, hanem az összfejlődés a döntő. Az elsőtől a tizenkettedik osztályig a diákok lehetőség szerint egy kötött osztályközösségben maradnak, még akkor is, ha a teljesítményük átmenetileg vissza is esik. Senki nem bukik meg.

7. Érdemjegyek és bukás nélkül: Motiválhatók így egyáltalán a gyerekek a tanulásban?

Miután a Waldorf-tanítás a diákok mindenkori fejlődési szakaszaira fókuszál és a felépítése nagyon életszerű, ritkán merül fel ez a probléma. A gyerekek és kamaszok nem teljesítménykényszerből dolgoznak ki új kezdeményezéseket, hanem egészséges motivációból.
 

8. A Waldorf pedagógia nem egy üdvös világ káprázata ? Hogyan igazodnak el később egyáltalán a tanulók a valóságban?

A gyakorlat azt mutatja, hogy pontosan a Waldorf tanulókat tudják a képzők értékelni. Egy olyan iskola, amely nem csak az intellektuális képességekre helyezi a hangsúlyt olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki már az első naptól kezdve, mint a csapatmunka, kreativitás valamint a folyamatában való gondolkodás képessége. Minden waldor tanuló eredményesen tanul és dolgozik a további tanulmányaiban és hivatásában.
 

9. Milyen záróvizsgát lehet egy Waldorf Iskolában csinálni?

A Waldorf iskolaidő tulajdonképpen a 12. évben egy Waldorf bizonyítvánnyal zárul. Ezek után bizonyos Waldorf Iskolákban lehetőség nyílik a 13. évben az Érettségire való felkészülésre. Másik lehetőség, hogy a 8. osztály után gimnáziumba mennek a tanulók és ott teszik le az érettségi vizsgát.
 

10. Drága a Waldorf iskola?

Annak ellenére, hogy a Waldorf Iskolák bizonyítottan jobban gazdálkodnak mint az állami iskolák, mégis a szülői hozzájárulások összegére vannak rászorulva. Ugyan fennáll a szabad iskola-választás lehetősége, a privát iskolák állami szubvenciói lényegesen alacsonyabbak, mint az állami iskoláknak nyújtott támogatás. Miután a szülői megbeszélések alatt az iskola szükségletei tisztázásra kerülnek, a tandíj összegének megállapítása egyrészről az iskola működéséhez szükséges összegtől, a másik oldalról viszont a szülők egyéni pénzügyi lehetőségeit figyelembe vételétől függ.
 

11. A Waldorf Iskolák „Szabad Iskolának” nevezik önmagukat. Ez azt jelenti, hogy a gyermekeket szabadosan (szigorúság és szabályok nélkül) nevelik?

Nem. Pontosan ezzel ellentétben a Waldorf pedagógusok már az alsóbb osztályokban egy „szeretetteljes tekintély” elvű viszonyt alakítanak ki a tanítványaikkal. A gyermekek a határaikat feszegetik. Csak miután a felnőttektől megtapasztalják a határaikat, akkor érzik magukat egyrészt biztonságban másrészt akkor élhetik meg saját egyéniségüket. Az iskolaidő folyamán a tanár-diák viszony kamaszok fejlődésével párhuzamosan folyamatosan alakul.
 

12. Miért tanítja lehetőség szerint 8 éven keresztül egy és ugyanaz a tanár a gyermekeket?

Egy olyan közösségben tudnak a gyermekek egészségesen kibontakozni, ahol az állandóság és a ritmus határozza meg a mindennapokat. Hogy ebben ők egy megfelelő támaszra lelhessenek – ezért kíséri őket lehetőség szerint 8 éven keresztül a fő tantárgyakban egy olyan osztálytanító, aki a délelőtti foglalkozások első két óráját epochális tanítási rendszer keretén belül tartja meg. Ez nyújt lehetőséget arra, hogy tanulóit jól megismerje, és hogy azok egyéni erősségeit és gyengébb oldalát is tüzetesen átlássa.
 

13. Tud egyáltalán egy Waldorf tanár minden tantárgyban szakképesítésnek megfelelően oktatni?

A Waldorf Iskolák tanárainak egy egyéni képesítése van, amely egy nappali oktatás vagy akár távoktatás keretein belül a Waldorf Oktatás különleges követelményeire készíti fel őket. Az osztálytanító adja minden reggel az első két iskolai órát – mindig egy tantárgyat több héten keresztül (Epochális tanítási rendszer). Ezek után veszik át a szaktanítók az oktatást: torna, idegen-nyelv, euritmia, vallás, zene és a kézműves tantárgyakban. Az alsó és középfokon nem a szaktudás bőségességére helyeződik a hangsúly, hanem mindinkább arra, hogy a tanulók egy életteli kapcsolatba léphessenek azzal, amit tulajdonképp tanulnak, amit ők a világból magtapasztalnak, és hogy kik ők valójában. Így okozhat a tanulás egy életen keresztül örömet!
 

14. Mit értünk epochális oktatási rendszer alatt?

Az iskolai délelőttök első két órájában az iskolatanítók egy szakterületet Epochákon, több héten keresztül kísérnek. Így például a tanulók 3 héten keresztül minden nap az első két órában történelmet tanulnak, aztán a következő három hétben a reggeli két órában matematikát, és így tovább. Ezen az úton tudnak intenzíven belemélyedni és kapcsolatba lépni az aktuális tananyaggal. Az alapkészségeket, úgy mint írás és számolás a tanulók az epochális oktatás keretén belül és folyamatos gyakorló órák során sajátítják el.
 

15. Miben különböznek egyáltalán a Waldorf tanulók más iskolák tanulóitól?

A Waldorf iskolák célja a gyermekek és fiatalkorúak ésszerű, kreatív, művészi, gyakorlatias és szociális képességeinek egyenletes fejlesztése. Az első osztálytól kezdve a Waldorf tanulók két idegen nyelvet tanulnak. Fiúk és lányok együtt kötnek, varrnak és szabászkodnak a kézimunka-órán, együtt kalapálnak, reszelnek a műhelygyakorlaton. Minden egyes 8. és 12. osztály egy igényes színdarabot tanul meg és prezentál, valamint mindegyikük előadja a nagy „éves zárómunkát” a saját maguk által kiválasztott témában, az adott téma elméleti és gyakorlati tényezőinek összevetésével. A kerti munkálkodás és az euritmia normál alkotórészeit képezik az oktatásnak.
 

16. Hogyan készítik elő a felsőbb évfolyamban a fiatalokat a szakmai életre?

Az összes felsőbb évolyamban minden tantárgyban – szaktanítók oktatáják a diákokat. A kézügyességi képességek fejlesztése, amely az egész iskolaidőben elkíséri a diákokat és amit ezidőalatt a diákok elsajátítanak, a 8. osztálytól aztán gyakorlati kiegészítésre kerülnek: egy mezőgazdasági vagy erdészeti gyakorlat keretein belül; egy földmérő-, egy gazdálkodási és egy szociális gyakorlat keretein belül a diákok egy kimondottan élethű képzési alapot kapnak. Mindemellett a Praktikumok célja nem a hivatás megtalálása, hanem a szociális és személyes képességek gyakorlása lenne.
 

17. Nem jut túl kevés idő a záróvizsgákra, ha a Waldorf Iskolákban olyan sok gyakorlatra fektetnek hangsúlyt, ha színházasdit játszanak és ha kézimunkálkodásra szánják az időt?

Az az igazság, hogy ezek a tevékenységek a tananyaggal együtt bizonyos iskolai években dupla megterhelést jelentenek a tanulók számára. Ezekben az esetekben mindig egyéni megoldásokat kell találni. A Waldorf iskolák záróvizsgái valójában azonos színvonalon vannak az állami iskolákéval, sőt legtöbbször meghaladják még az átlagot is.
 

18. Milyen világnézet alapján oktatnak a Waldorf Iskolákban?

A Waldorf iskolák nem kötődnek egyetlen felekezethez sem. Először a szülők döntik el, hogy a gyermek melyik vallású hittanórát látogassa, később ezt a fiatalkorú maga dönti el. A Rudolf Steineri szellemi tudományok egyetlen időpontban sem képezik a tananyag részét!
 

19. Mit jelent pontosan az Euritmia?

Az euritmia egy mozgásművészet, amely a Waldorf Iskolákban minden évfolyamban oktatásra kerül. A különbség a gimnasztikus, pantomim és táncmozgásokhoz képest, amelyeket teljesen lehet formálni, hogy az euritmiában minden betűnek és minden hangnak egy saját mozdulata van. Egy hangos euritmia órán például a tanulók azt szemléltetik, ami egy költeményben a hangzásban él, és a hangeuritmiát, amely egy zenei kompozíció hangzási intervallumában él.
 

20. A Waldorf Iskolában egyáltalán szerepet kapnak-e a természettudományok? És hogy állnak a Waldorfiskolák a számítógépekhez?

A Waldorf Iskolákban a természettudományok egyenértékű szakként szerepelnek a többi tananyag mellett. Az informatika is egy állandó alkotóeleme a Waldorf Iskolákank, mindamellett, hogy a pedagógusok fontosnak tartják azt, hogy mielőtt a gyerekek a virtuális valóságot megismerik, először a természetse világgal kerüljenek bizalmas kapcsolatba, és a szociális és alkotó képességeiket fejlesszék ki elsőként. A felsőbb osztályokban minden Waldorf tanulónak egyértelmű a szoftverekkel és a hardverekkel való bánásmód.
 
     
Free business joomla templates